- 3. fejezet
Beültünk egy minibuszba, és elindultunk. Az autó nagyon gyors volt elmosódott a táj. 15 perc múlva elértük a tengerpartot és kiszálltunk. Ekkor megszólalt Lestat:
-Kösd ezt a lábadra te és a tesód!- adott kezembe egy vasmacskát- Gyorsan, gyorsan nem érünk rá egész évben! Meg tudod, csinálni? Ah majd megcsinálom én!
-Minek?- kérdeztem
-Majd rájössz!- és már rajtunk volt a vasmacska és belökött minket a vízbe!
Lent várt minket, Rovert a vérfarkas. Épp kérdezni akartam mikor észre vettem, hogy lélegzem! Julián is láttam a rémületet és, hogy ő is 1000 kérdést akart feltenni Rovertnek. Nem tudtuk, kinyissuk a szánkat vagy ne?
- Nyugodtan lökhetitek a dumát azért vagyok itt! –felelt Rovert
-Hát…- annyi kérdésem lett volna még sem tudtam egy normális kérdést összehozni, csak dadogtam össze-vissza –Hogy kerültünk ide? Hogy, hogy lélegzünk a víz alatt? Hány évig él egy vámpír?- ömlött számból a világ összes kérdése- Hol laknak a vámpírok? Tényleg koporsóban alszanak? Tényleg hamu leszel, ha kimész a napra?
- Egy szuper-elvarázsolt minibusszal érkeztünk. Minden vámpír tud örökké a víz alatt lenni egyesek, leköltöznek ide. A vámpíroknak Ő mondja meg meddig élnek. Nekem speciel 2654 évet jósolt. Neked 5009 évet. Julia, neked 13 ÉVET…(11 évesek vagyunk) a vámpírok hotelekben, szállodákban laknak rengeteget vándorolnak mostanában. A koporsó hülyeség! A hamu meg végkép baromság! A vérfarkasok „csak” pár évtizedig tudnak víz alatt lenni. Teliholdkor farkas-emberré válnak, és csak akkor táplálkoznak úgy, mint egy vámpír. Nem esznek embert. Egyéb kérdés?
-Velünk mi lesz? Reggel, ha nem leszünk otthon baj lesz. – el sem tudtam képzelni mekkora balhé lesz otthon
- Az iskola kigyulladt, és ti, mivel bezárták az iskolát, bent égtetek. Nem kell hozzá más csak 2 majom csontjai. Mivel Mrs. Trustot gyanúsítják, ő rejtélyes körülmények között eltűnt. Mi itt vészeljük át a háborút, míg Lestat és a többiek meg próbálják állítani azt.
- Milyen háború?- kérdeztem
- Vérfarkasok és Vámpírok. A nagy csata melyre évezredek óta várt a két sereg főnöke. Na, most megkapták- hangjában a megvetés érződött.
-Mióta vannak vámpírok, vérfarkasok?- újabb kérdés- Minek van Háború? Kik vagytok ti? Miért vagyunk itt? Mit fogunk tenni ez idő alatt? Éhes vagyok!
-Én is!- felelte Julia
- Vámpírok… Vérfarkasok… Egy faj volt még az idők kezdete előtt. Az embereket lebecsülték, megkínozták, megölték őket… Ő kényszeríttette a Vámpírokat és a Vérfarkasokat gyilkolásra. Ekkor váltak ketté és külön leverték Őt és békében éltek az emberekkel együtt. Ő ezután már csak a vámpírok életkorát határozhatta meg, szinte rabszolgasorsra jutott. A Háború oktalan. És csak akkor ér véget, ha kihal az egyik faj, illetve csak egy ember marad meg. Mi a Háborút akarjuk megállítani. Állítólag holdtöltekor született egy vámpír kinek nincs vérszomja, 1993 júliusában, ő megmentheti a vámpírokat. Kaját napkelte után 1 órával kaptok.
- Mi is 1993 júliusában születtünk!- vágtuk rá kórusban – Mi vagyunk azok?
-Nem te Cris! A te véredben a megfertőzés előtt is vámpírvér folyt.
-De ez lehetetlen! A vámpírok vérszívó szörnyek!
- És az emberek micsodák? Milyen életet élnek? Az mivel jobb?- teljesen kikelt magából-az emberek élete rövid és fájdalmas! Nem ismerik az örömöt! Azt hiszik, hogy boldogak a pénztől és nem figyelnek az emberi értékekre! Nem utaznak az álmok földjére, nem pihennek, csak hajtanak! Száguldó autók!
- Ön is volt ember?- kérdeztem érdeklődve.
- Nem, de tudom, hogy ők még nagyobb adományt kaptak a sorstól, mint mi, és szívesen lennék ember…- azzal mosolyt erőltetett az arcára- Nos, van még kérdésetek?
- Igen, mi lesz, ha kimegyek a napra?
-Napi 5-6 órát tölthetsz a napon, ha többet, akkor átváltozol vérszipollyá, ha vérfarkas, vagy akkor farkasemberré!
- Magyarul?- kérdeztem
-Ha vámpír vagy és sokat töltesz a napon vérszívó örülté, válsz és gyilkolsz! Ám ha ez vérfarkassal történik… félig farkas… félig ember… ÖRÖKKÉ! Úgy nevezett farkasember lesz belőle.
-Eddig csak hátrányát hallottam annak, hogy vérfarkas vagyok!- vág közbe Julia- Vérfarkassá, válok és megtudom, hogy csak 2 évem van hátra, majd többet nem tölthetek 6 óránál a napon! Egyéb jó hír?- borult ki
- Te választottad ezt az életet!
- Nem volt más választásom! Vegyék el az emlékeim? Azt már nem!
-Aha! Menjünk kajálni, át kell esnetek az első TÁPLÁLKOZÁSON!!!- felelte Rovert- Nagy Ceremónia lesz, a megmentő és segédje- pillantott Juliára- első táplálkozása. Irány ATLANTISZ!
-Atlantisz?- kérdeztem
-Jól hallottad, Atlantisz-ba megyünk, azt hitted ez csak kitaláció?
-… Az igazat megvallva, IGEN! Atlantisz csak a mesék világában létezhet…
-Úgy, mint a vámpírok?- kérdezte Rovert
-Nos… igen… hát menjünk
-Rendben, fogjátok meg a kezemet!- és mikor megfogtuk a kezét egy óriási tornyokkal, várakkal és templomokkal teli korallba rejtett várost láttunk.
-Hogy lehet a korallban egy város?
-Hogy lehet „vasmadárban” utazni a felhők fölött, hol az éjszaka istenei laknak?
-Tudod, ha a szárny fölött nagyobb a nyomás, mint…
-Hagyd a süket dumát!- vágott közbe Rovert- Szedjük a lábunkat Ő már vár minket.
-Az az Ő, aki vámpírok, és vérfarkasok korát határozza meg?- kérdeztem
-Igen…
-Itt az idő, hogy kioktassam ezt a seggfejt, amiért 13 évet adott nekem- szakította félbe Julia
Az idő múlt és órámon láttam, hogy telihold lesz ma este!
-Rovert tudod, hogy ma telihold lesz és 1 óra múlva, lemegy a nap?
-Persze, épp ezért ma történik mind ez. Kézfogás!- megfogtuk kezét és mentünk Ő-höz.
Óriási palota, óriási hideggel. Fekete márványból van. Ekkor kikúszik egy sötét, ködös árnyék.